Fülszöveg:
Clary Fray másra sem vágyik, csak hogy végre ismét normális életet élhessen. De vajon mi számít normálisnak, ha valaki démonokat pusztító Árnyvadász, az édesanyja varázslattal előidézett kómában fekszik, és egyszerre vérfarkasok, vámpírok meg tündérek nyüzsögnek körülötte? Clary szívesen töltene több időt legjobb barátjával, Simonnal, csakhogy az Árnyvadászoktól nem szabadulhat - főleg nem jóképű, ámde bosszantó, újonnan megtalált bátyjától, Jace-től. Clary csakis úgy segíthet édesanyján, ha felkutatja a rossz útra tért Árnyvadászt, Valentine-t, aki talán őrült, bizonyosan gonosz, ráadásul az édesapja. Amikor a Végzet Ereklyéi közül a másodikat is ellopják, a félelmetes Inkvizítor Jace-t gyanúsítja. Lehet, hogy a fiú tényleg elárul mindent, amiben hitt, és az apja mellé áll?
Vélemény:
Szerintem ugyan olyan jó folytatás, mint az előző könyv. A szereplőket még most sem lehet megunni, és újabb és jobb történetek, bonyodalmak kerülnek a lapra, amit el kell játszani. Be jön egy új szereplő is, Maia. Nem tudom, rám nincs hatással a csaj, de lehet, hogy a későbbiekben fontos szerepet kap. Az is tetszett, hogy egyszerűen nem tudtam betelni, folytatást akartam, és hamar eljutottam a 118-ról a 209-ik re.
Végre egy kis bepillantást nyerhetünk a szereplők hátterébe. Én pl. most tudtam meg, hogy Simon zsidó származású. Vagy pl. hogyan alakult ki Luke és Jokelyn (viszonzatlan)szerelme, hogy mi történt a rideg Inkvizítorral, meg hasonlók. A történet előrehaladtával egyre jobban megkedveljük a szereplőket, és egyre nehezebb lesz őket elengedni.
Szerintem ugyan olyan jó folytatás, mint az előző könyv. A szereplőket még most sem lehet megunni, és újabb és jobb történetek, bonyodalmak kerülnek a lapra, amit el kell játszani. Be jön egy új szereplő is, Maia. Nem tudom, rám nincs hatással a csaj, de lehet, hogy a későbbiekben fontos szerepet kap. Az is tetszett, hogy egyszerűen nem tudtam betelni, folytatást akartam, és hamar eljutottam a 118-ról a 209-ik re.
Végre egy kis bepillantást nyerhetünk a szereplők hátterébe. Én pl. most tudtam meg, hogy Simon zsidó származású. Vagy pl. hogyan alakult ki Luke és Jokelyn (viszonzatlan)szerelme, hogy mi történt a rideg Inkvizítorral, meg hasonlók. A történet előrehaladtával egyre jobban megkedveljük a szereplőket, és egyre nehezebb lesz őket elengedni.
A kedvenc jelenetem a Tündérek Világában/Országában volt. VALAMI FAVOURITE,, még ha kényszer is volt a két szereplő számára. *-* Több dolgot nem tudok leírni. Talán még azt, hogy szeretem, amikor Cassandra nem csak a párbeszédet, meg a szereplőket írja le, hanem rak bele a Bibliából is idézeteket. Vagy latin mondásokat. És ezek tökre fel dobják a könyvet, így tényleg olyan, mintha a szereplők (pl. Valentine) tudna latinul.
Nekem 5/5 -öt ért a könyv, érdemes elolvasni. Teljesen bele merülsz ebbe a világba, és semmi pénzért nem jönnél ki onnan! Ez meg már csak a tapasztalat. ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése