Barbara Lazar - A virágszamuráj párnakönyve

Fülszöveg:

Kozaisó vagyok. 

Ötödik Leány. 

Játéknő. 

Mesemondó. 

Szerető. 

Feleség 

Szamuráj.

„Az életemmel dicsőséget kell hoznom a családomra.” – Egész életében ez a cél lebeg a szegény földműves család kis Ötödik Leánya előtt, aki csupán hatéves, amikor egy darab földért cserébe apja eladja a földesúrnak. A kegyetlen Csibánál megtanulja, hogyan tűrje csendben a megaláztatásokat és a szenvedést, azonban Daigoro no Goróval, a sötét lelkű pappal, aki elviselhetetlen testi és lelki kínokat okozva újra és újra felbukkan az életében, szembeszáll. Büntetésből a Kitaszítottak falujába száműzik. A hűséges szamuráj, Akio vele tart, a szárnyai alá veszi, és harcművészetekre oktatja a lányt, aki csak így képes elviselni, hogy férfiak kiszolgálására kényszerítik. Az okos gyermekből gyönyörű és bölcs nővé érő Rózsaszín Virágra, a mesélőre, aki történeteivel képes fékezni mások kegyetlenségét, felfigyel Micsimori kormányzó is. A férfi szerelemre lobban iránta, és magával viszi: ahogy megálmodta, Kozaisó immár egy szamuráj feleségeként, mint magas rangú úrnő áll férje mellett a Taira és a Minamoto nemzetség között kirobbant háborúban. És hamarosan bosszúja is beteljesül.

A lírai szépségű napló, „párnakönyv” egy különleges nő életét követi végig a 12. századi Japánban, aki megállja a helyét emberként, szamurájként és feleségként, aki soha nem adja fel, és tisztaságát, erejét és hitét megőrizve végül legyőzi a gonoszt.

Véleményem:

  Ilyen gyönyörű történetet már rég vettem a kezeim közé! Barbara egy új szerző volt számomra, és kicsit félve kezdtem bele, mert arra számítottam, talán nem fog tetszeni a stílusa, de ez pont hogy másképp történt! Annyira jól fogalmazott, a régi korokhoz is híven, csak úgy ittam a szavait. (köszönet érte a fordítónak is, aki vissza adta a hiteles hatását)

  A történetet szinte végig követni lehetett, jól ábrázolt, és mindenre részletesen figyelt. Ki milyen ruhát hordott, mit evett, vagy csak épp hogy járt-kelt a főszereplő közelében. 

  Nyomon követhettük a kis, Ötödik Leány életútját, hogyan fejlődik, szerez barátokat, tapasztaaltokat a világgal szemben. Miként éri meg a megrázkódtatásokat, a barátságokat, a hűséget, vagy csak épp, az igaz szerelmet. 

  Ami engem zavart (és talán az Ázsia fanok megértik velem együtt), azok a nevek voltak! Annyira ingerelt, hogy egyes szereplőnek a nevét magyarosítva láttam, hogy én találtam ki neki egyet. Pl.: Csiba földesúr - hát hol használnak ilyet a japánok, most komolyan? A Taisuke már sokkal jobb! És szerintem hosszú magánhangzóik sincsenek, mint a  Kozaisó. Bár meglepődtem, hogy az összes névben szerepet "i" betű. A végén jöttem erre rá, és jókat nevettem magamon vagy a véletlenen. 

És ami eddig még nem történt, szinte bele éltem magam a történetbe, és együtt éreztem minden mellék, ám fontos karakterrel. Miszuki [itt is!],  Tasiko  és Emi a szívemhez nőttek, ahogyan Akio, a szamuráj is. A végére már én magam is vonzódtam Tokikazuhoz! Sosem bánt rosszul Kozaisóval; tanította a harcművészetekre, az írásra, és még szerelmet is vallott neki! Ha nem lett volna Micsimori, szerintem őt választotta volna, vagy legalább is remélem, mert a sok feleség ellenére, szerintem Tokikazu Kozaisó iránt többet érzett, puszta gyengeségnél. (annyira aranyosak (lettek volna) együtt) 

  A történethez illő verseket, meséket mindig szívesen olvastam, mert egészen jól passzoltak a cselekvéshez, tetthez vagy gondolathoz. 

Üres fészek vár

Visszatérő darvakat

Kettesben szállnak

Szárnyuk szinte összeér

Tudják,merre az otthon

Még jobban megkedveltem az egész könyvet, mikor Kozaisó fellépett a gonoszokkal szemben. A kitartó és becsületes jelleméről páran példát vehetnének.

Gyönyörű olvasmány, ami szerintem megér egy kiadós utazást a 12. századi Japánba.~ 

J. L. Armentrout - Opposition

Fülszöveg:

Katy tudja, hogy a luxenek érkezésének éjszakáján a világ megváltozott. Nem hiszi, hogy Daemon örömmel fogadja a saját fajtáját, hiszen a luxenek azzal fenyegetőznek, hogy minden embert és hibridet kiiktatnak a földön. Azonban a jó és a rossz közötti választóvonal elmosódott, a szerelem pedig könnyen a végzetévé – mindannyiuk végzetévé válhat.

Daemon mindent megtesz, hogy megmentse, akit szeret – akkor is, ha ez egyenlő az árulással.

Egy valószínűtlen ellenséggel kell társulniuk, hogy esélyük legyen túlélni az inváziót…

(RÖVID) Véleményem:

Borító: Csak egy kicsit eltérő a sorozat előző köteteihez, de szerintem gyönyörű!! *-*

Szereplők: Igazság szerint senkit sem tudok kiemelni, kivéve persze Ethan-t, aki egy szemét mocsok volt! Daemon ugyanolyan szexi és aranyos, mint eddig volt. Katy egy jól szituált szuperhőssé avanzsált a részek folyamán, de közben ember is maradt. Dee -t eleinte nem akartam elfogadni. Azt, hogy ő is ilyen szektás barom lett kicsit rontott az imidzsén, de a szuperhős Katy cica mindent rendbe hozott! :') A mellék szereplők is haláli fejek voltak! Annyit nevettem Archer és Daemon beszólásain!
Aztán még nem mondtam Luc-öt, Beth-et, és az arumok vezetőjét. (akit csak így mellékesen megjegyeznék :D)

Cselekmény: Szerintem egyik könyvben se volt annyi kaland, akció, szerelmes rész, mint ebben az egyben! Mikor már fellélegezhetne az olvasó. jön a következő csapás, fordulat és ez tetszett! Nem aludtam el rajta, sőt! Sokkal inkább felpörögtem és faltam a sorokat! Egyik veszélyből be a másikból ki! Olyan Armentrout -os féle. ^^ 

Összegezve: Imádtam-imádtam ÉÉS IMÁDTAM! *O* Annyira lenyűgözőtt egy a sorozat, és annyi érzelmet váltott belőlem ki, hogy a legeslegjobb és kedvencnek neveztem ki! Bárkinek ajánlom, hiszen nagyszerű könyv, nagyszerű kötet!  

4K Book Tag

Köszönöm a meghívást, Vantana! Lássuk akkor, miből is áll ez a kis kihívás!

1. Szoktál nassolni olvasás közben?

Ha van mit, akkor persze! De egyébként nem szokásom.

2. Mit szeretsz iszogatni olvasás közben?

Vizet? - költői kérdés.

3. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy
magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?

A tankönyveimbe, max! De azért már nem vagyok hat éves, hogy firkáljak, mint egy bolond.

4. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz egy könyvben?

Sok szép könyvjelzőm van, ezeket használom rá. De van mikor egyiket sem találom, így egy darab cetli is megteszi.

5. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol?

Igen, mert nem szeretem, mikor a cselekvés közepén hagyom abba a történéseket.

6. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?

Nem, sajnos én végig olvasom, bármilyen idegesítő. A rosszabb eset, hogy félbe hagyom, de nem szoktam könyveket hajigálni. :')

7. Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?

Először megpróbálom kikövetkeztetni a szövegkörnyezetből, ha ez nem megy, nem akadok fent rajta, megyek tovább. Ha nagyon érdekel, akkor meg rákeresek a guglin. ;)

8. Mit olvasol most?

Az Oppositiont kezdtem el! *-*

9. Milyen könyvet vettél legutóbb?

J. L. Armentrout - Opposition ~ Ellenállás
10. Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasásra?
Ha csönd van, és a szobámba tehetem, nekem maga a kánaán! :D

11. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?

Attól függ, mellyire jó a sorozat/ egyrészes. Mindkét fajtából természetesen olvasok, meg jobb szeretem a folytatásos sztorikat.

12. Van olyan könyv, amit mindig előrehozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek?

Diane Chamberlain - Kegyes hazugságok   << Nagyon jó könyv, és ajánlom mindenkinek!

13. Hogy rendszerezed a könyveidet?

Pont most, hétvégén rendezgettem a könyvespolcomat. Hát... alul vannak a krimik, felettük a szépirodalmiak, majd a kötelezőek egy kis vegyessel társítva,végül a vörös pöttyösök, vagyis a kedvenceim! ^^

John Green

John Michael Green 1977. augusztus 24-én született Indianapolisban, Indiana államban, az Amerikai Egyesült Államokban. Az orlandoi Lake Highland Preparatory School és a birminghami Indian Springs School diákja volt; az utóbbi az, melyet később az Alaszka nyomában című regénye helyszínének választott. John 2000-ben diplomázott a Kenyon College-on, angol és vallási tanulmányok szakokon. Egy interjú során elmondta, hogy az iskolában csúfolták, ezért tinédzserévei szerencsétlenül alakultak.

Megjelent könyvei 

- Alaska nyomában / Looking for Alaska (2005)
- Katherine a köbön / An Abundance of Katherines (2006)
- Let It Snow: Three Holiday Romances (Másik két történet: Maureen Johnson és Lauren Myracle) (2008)
- Papírvárosok / Paper Towns (2008)
- Will & Will / Will Grayson, Will Grayson (David Levithannel közösen) (2010)
- Csillagainkban a hiba / The Fault in Our Stars (2012)

John Green - Alaska nyomában

Fülszöveg:

Első pia 

Első balhé 

Első csaj 

Utolsó szavak

A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz. 

Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja.

John Green Alabamában járt bentlakásos iskolába, amely nem sokban különbözött az Alaska nyomában Culver Creekjétől. Az Alaska nyomában az első regénye.

Véleményem:

Ez a könyv csalódást hozott a Csillagainkban a hiba után. Teljesen nem az a megszokott John Green írás volt, és ez bosszantott! És még sok más dolog is.

A könyv tartalmát szó szerint utáltam, de valahogy még is megküzdöttem vele, mert már érdekelt, mi fog történni a végére. Az, hogy a tizenévesek mennyire féltek az élettől, csak az bizonyítja, hogy valójában még nem álltak rá készen. Nem álltak rá készen, hogy boldogok legyenek, hogy meg legyen a stabil pontjuk az életben. Értem én, hogy Green miért tűzdelt ilyen mélyről jövő üzeneteket a könyvbe, és hogy miért akarta, hogy szomorúnak hasson. De egy gyereknek, aki épp most bontogatja a szárnyát, közel van a felső oktatási tanulmányaihoz, miért tapossa le? Miért kell ilyen rossznak beállítani a "labirintust"? Az élet nem csak szenvedések sorozatából áll, de ha valaki így látja, hát őt eléggé tudom sajnálni. Nem mindenben a rosszat kell meglátni, vagy ha olyan helyzetben élsz, akkor segítségért kell folyamodni. Ennek a könyvnek a tartalma felér egy önkínzó, megsebzett és haldokló tiniknek szóló irományról. (tüsszentettem, tehát igaz) 

A szereplőkkel és azoknak a cselekedeteivel sem voltam kibékülve. Nem értem, miért kell mindig a rossz dolgokhoz nyúlni, hogy az embernek egy kis öröme legyen az életben.

Felháborító... és igazság szerint be is mutatja a mai világot. Hogy egyes emberek mennyire letudnak süllyedni, amikor már úgy érzik, nincs vissza út és csak mennek... Bármit megtesznek, hogy boldogok lehessenek. 

Bármennyire mutatja be a valóságot, én még egyszer ilyen depresszióban, könnyekben, hányásban és szexben úszó könyvet el nem olvasok, az egyszer biztos! 

HAMAROSAN...

ŐSSZEL MEGJELENIK A VÁNDORSÓLYOM K. 3. RÉSZE!!! *P* EL VAGYOK RAGADTATVA! :3

Leiner Laura - Hullócsillag

Bocsánat a sok kimaradásért, de mostanság nem volt időm leülni egy percet sem olvasni a vizsgák miatt. De ígérem, hogy nyáron ez más fordulatot vesz majd! Rengeteg elolvasatlan könyv vár rám, ezen kívül egy rendelt is, a drága Opposition! *-* Szóval akkor lássuk a mostani könyvet!

Fülszöveg:

Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.

Véleményem:

Igazság szerint semmi jót nem tudok hozzáfűzni. De kezdjük az elejétől!

Szereplők

A híressé vált unalmas lányka Beki/Bexi - siránkozós, mélybehatoló természetet vetít, ami nekem marhára nem jön be, úgyhogy inkább kreálok valami egyedit rajta kívül. Erősen próbál megfelelni másoknak, és inkább az ő jólétükért van, mintsem hogy magával törődjön. Mily’ nagylelkű!~

Az Önimádó Cortez hasonmás Nagy Márk - A jelleme még most sem nagyon változott, és még mindig olyan sötét, mint amilyennek az első részben megismertük. Azonban ebben a részben kiderül, hogy talán még is van neki egy jó oldala? Kizárt!

A Nem Is Értem Miért Vannak Benne A Könyvben Együttes Aszádék - Értem én, hogy nincs elég hülye a könyvben még így is, de miért kell tele tömni még ilyen karakterekkel is? Teljesen fölöslegesnek érzem ezt a sok ökörködést. És ha együttes, akkor talán egy nyomorult dalon kellene dolgozniuk, nem pedig ökörködni, és csak úgy lenni a világban! (albérlet nélkül, persze) Mert ha már valaki a zeneipar felé hajtja a fejét, akkor legyen elkötelezett, de tudom, Laura könyvei nem ilyenek!

A „Késtél gyerek” Geri - Elhiszem, hogy törekszik a csúcsra, és mindent megtesz, hogy egy kis hírnévhez jusson, azonban az indokok nem tisztázódtak. Most azért jelentkezett a műsorba, hogy együtt legyen Bekivel, vagy hogy bosszantsa, vagy hogy híresen több befolyása legyen és úgy készítse ki? … Annyira komplikált néha a szerelem. És ez a gyerek is!

A Hasonmás Lexi alias Evelin - Tipikusan az a szereplő, akit eleinte rossznak állítanak be, hogy legyen kit utálnunk (Hitler és a zsidók…), de aztán kiderül, hogy ő valójában nem tett semmi rosszat, sőt! Tulajdonképp ő volt az áldozat. Mint mindig. Hát hogyne! Nekem meg még mindig az a véleményem, hogy sem őt, sem pedig a főszereplő csajszit nem bírom, mindkettő ugyan olyan.

Történetről

Az eleje unalmas, csak is Nagy Márk siralmairól ír. - Igen, átérezzük, de ne menjünk át Egri Csillagokba, hogy több oldalon keresztül csak a tájról meséljen valaki!
A közepe vontatott, semmi nem történik azon kívül, hogy kivel veszett már megint össze a főszereplő.
Jaj! És a vége a legjobb! Ekkor tetőzik a csúcspont! Mikor minden össze-vissza lesz, olyan Leiner Laura módra. Elhagy valamit, elhagy valakit, őt elhagyják …  stb. És ez, mint egy újrahasznosított papír ismétlődik. Azt hittem, hogy a végére eldobom az agyam. Mondom, ilyen már nincs! Mikor lesz vége ennek? - Aztán rájöttem, hogy ennek van folytatása.

Igazság szerint semmi baj nem lenne ezzel a könyvel, ha nem lenne benne annyi megoldandó probléma. Úgy láttam, hogy még a drága írónő sem tudja kezelni a családi problémákat illetve a „munka” vagyis magát, a zenei megnyilvánulásokat. Túl sok a történés, és kevés az idő, hogy mindez rá férjen négyszáz oldalra.

 Az egész pedig (szerintem) egy szerelmes sztori lenne, bár nem tudom, nem vagyok Laura, de ha ezt a történetet annak szánja, akkor valamit nagyon rosszul csinál! Elcsépelt, nyálas viccekkel nem lehet levenni egyik nőt sem a lábáról. De mivel túl sok külső viszály történik, így nem marad idő a szerelmesekkel foglalkozni, ezért maradnak ők a végére. 

Nagyjából elmondtam, amit akartam. Tulajdonképp nem is tudom, mit akartam ezzel a poszttal mondani. Nem pontozok, mert ez a sorozat nem érdemli meg! Csupán azért olvasom el, hogy több könyv legyen, amit már magam mögött tudhatok. Ezt kérlek tartsátok tiszteletbe, és ne találjanak meg őrült fan rajongók! . . .