Diane Chamberlain - Kegyes hazugságok

"Az embernek segítenie kell másokon, még ha ez nehéz is. Különösen akkor, ha nehéz."

Fülszöveg:

A tizenöt éves Ivy Hartnak egyedül kell gondoskodnia idős nagymamájáról, mentálisan zavart nővéréről, és nővérének kisfiáról is. Mindezt még nehezebbé teszi, hogy Ivy epilepsziás. A friss házas Jane Forrester megrögzött idealista, aki szociális munkásként kezd dolgozni az észak-karolinai dohányültetvényeken. Így ismerkedik meg Ivyval és családjával. 

A hatvanas években játszódó történet két kivételes nő, Ivy és Jane kapcsolatát meséli el. Súlyos feszültségekkel terhes korszak ez, amikor a közjó érdekében az állami törvények lehetővé tették a sterilizációit, és ahol a jómódú középosztály cukormázas élete és a szegények hétköznapi nyomorúsága között áthidalhatatlan szakadék tátongott. 

Munkája és a Hart család titkai súlyos erkölcsi dilemma elé állítják Jane-t: el kell döntenie, hogy segítsen-e Ivyn, vagy adja fel mindazt, amiben mindig is hitt.

Véleményem:

Figyelem! Csak az olvassa el, aki már hallott/láttott/szagolt volna bármit is a könyvről! Csak, hogy senkit ne érjen meglepetés!

Úgy gondolom, nem fogott meg ennél jobban egy könyv. Diana-tól ez az első olvasmányom, és azt kell, hogy mondjam, teljes mértékben lenyűgözött! Minden szereplő érzése átjött, és nem szoktam, de a végénél majdnem elsírtam magam.
 Az egész történet olyan egyedinek volt mondható. Tudom, hogy manapság már elég nehéz új dolgot alkotni, de a könyvből érzékeltem, nem csak egy-két hetes munkája volt benne az írónőnek.
 Átérezhetjük a szereplők gondjának súlyát, a munka nehézségeit, és/vagy örömeit, a szeretetet, a halált, az emberi kapcsolatok kiépítését, és még sorolhatnám! Fantasztikus élményben volt részem, mikor elkezdtem, nem tudtam abba hagyni, szóval... 

A szereplőkről alkotott képem

 Ivy: Erős teremtés. Együtt érző voltam vele, azonban nekem sok lenne, ha tizenöt évesen gyereket kellene szülnöm. De gondolom akkor kicsit másképp mentek a dolgok... Lényeges figura volt.
 Mary Ella: Semmilyen rokonszenvet nem mutatott, és kicsit idegesítő is volt. A "szépsége" fogott csak meg, ahogyan azt az írónő vázolta, azonban "fentebb" akadtak gondok. Nem csodálom, hogy a végén besokallt...
 Jane: Voltak olyan részek, amiben talán hasonlítottunk volna. Például, ha valaki rászorul arra, hogy segítsenek neki, kétség kívül tettem volna.
Nonnie: Érdekes egyéniség volt. Továbbá, bármilyen erősnek mutatja magát valaki, annál inkább érzékeny típus. Annál a résznél nála is eltört a mécses, mikor William baba eltűnt. 

A leginkább idegesített Jane férje. (akinek most nem jut eszembe a neve) Nem állt ki a felesége mellett, amikor neki szüksége volt rá, illetve folyton azt hangoztatta, hogy Jane-nek otthon kell maradnia, és vezetni a háztartást, mint minden rendes nő, és gyereket szülni. De végül örültem, hogy nem tartott sokáig a kapcsolatuk. 

Borító

Gyönyörű, és egyben tiszta! Nagyon szép lett. 

Miért olvastam el?

Egyrészt azért, mert a barátnőmtől ajándékba kaptam. Másrészt pedig; mert mindig szerettem volna egy olyan történetet megalkotni, ami a régi korban játszódik, és erre most alkalmam is nyílt. Kicsit.

Végül...

A történet gyönyörű, a szereplők pedig csak fokozzák a hangulatot. Mindenkinek tudom ajánlani, főképp lányoknak, mert azért mi érzelgősebbek vagyunk.;) 5/5 pontot kap!