J.L.Armentrout - Opál

Fülszöveg:

Senki sem érhet fel Daemon Blackhez. 

Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt. 

Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok. 

Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket. 

Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat. 

A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza. 

Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket. 

Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.

Véleményem:

Azt hiszem, sokat tanultam ebből a könyvből. Első az, hogy amikor tehetem, olvassak és posztoljak az élményekről. Pipa! Másrészt sok érzelem jött át. Például az izgalom, ami a végén úgy robbant, mint egy nagy tűzijáték, rengeteg fénycsóvát hagyva maga után.Vagy az érzelmeket. Semelyik könyv, amivel eddig találkoztam nem jelenítette meg az igazi kötődést a másik iránt, és végre nem az a nyálas, szerelmi részek voltak, amik egyes könyvekben, khm...Gyönyörű Sorscsapás triológa, hanem itt a nemi vágyakon kívül is volt egy fajta belső, és meleg szeretet, ami az én szívemet is megmelengette. 

 A borító most is csodás, és kifejezetten tetszik, hogy megjelenítik a szereplőket rajta.

A szereplő osztás. Változatlan. Változtatatlan. 

• Daemon-nek mindig is szexi hozzászólásai voltak a dolgokhoz. Imádtam, mikor egyfolytában máshogy ejtette ki Blake nevét, marakodtak Kate-el, vagy hogy Kate-et mindig cicának szólította, és innen jött az, hogy (az idézet nem teljesen pontos, de a lényege ugyanaz!); "Nagyon rossz vagy cica, ha nem nyugszol meg, kénytelen leszek venni neked egy gombolyagot, hogy azzal játssz." 
• Kate egy másik, nagyon másik személyiség Daemon mellett, és kifejezetten azt a jellemvonását emelném ki, ami engem is buzdított. A tenni akarás vágya. Az, hogy nem otthon akar ülni, míg más akár veszélybe is kerülhet. Mindig a barátait akarta védelmezni, ahogy Daemon is, és mindenki, de Kate-nél érződött leginkább ez az érzés. 
• Dee-t sajnáltam, hogy elvesztette Adam-et, és ezért teljes depresszióba esett, amiből is ilyenkor nehezen lábal ki az ember, de hogy Kate-et hibáztassa, mikor nem is ő ölte meg... Ilyenkor mindig kell a bűnbak, de szerencsére a vége felé ráeszmél, hogy azért tenni kéne valamit a barátságukért. 
• Blake. Egy rohadt strici. De komolyan! Nem bírtam a búráját, és mikor először elárulta a kis csapatot, már akkor mondtam magamban, hogy én nem bíznék meg még egyszer az ilyen alakokban, de nekik ugye nem volt lehetőségük, és persze, hogy belerohantak a szépen előkészített csapdában. Egy jó közmondást találtam rá: Egy háborúban ne bízz senkiben! Mert lehet, hogy épp a barátod döf késet az oldaladba. ~ És, hogy mennyire igaz! Kívülről tisztára szépfiú, belül pedig egy rohadék. De kellenek gonoszok is egy könyvben...nem?
• Dawson a cuki fiú! Teljesen együtt érzetem vele, annyira aranyos volt, bármilyen szomorú is volt közben. És teljes mértékben hűséges, amit nem lehet elmondani bármilyen férfiről. 
• A testvér jó fej volt, Andrew és Ash. Nagyot alakítottak ők is. Remélem a következő részben is szerepleni fognak. 

Tartalmilag is megfogott a könyv, és nem kellett arra várni, hogy történjen már valami. Minden sorban következett, és minden összekuszálva. Elrendezve és még is adrenalin löketet adva. 

Összességében:

Jennifer stílusa, az ahogyan ír, lehengerlő. Kedvenc íróim közé fogom sorolni őt, mihelyst megkaparítom a december 2-án megjelenő Origin-t, és jó vége lesz. Mert nem lehet rossz vége...

5/5 pontot kap, imádtam minden sorát és nem is bírtam letenni, csak éjfélkor, 373 oldal elolvasása után, és másnap első dolgom volt, hogy befejezzem. Szóval,  VÁRLAK ORIGIN. DE NAGYON!